Folytatások…
Érdekes kérdés, hogy szükséges-e egy klasszikus történetet évek, évtizedek, évszázadok múltán folytatni. Akik kedvelték az eredeti művet, biztos szívesen elolvasnák, mi történt később a szereplőkkel. De vajon sok idő elteltével egy másik író fel tudja-e eleveníteni az eredeti mű hangulatát, vagy fontos-e ez egyáltalán?
A tavalyi évben jelent meg a Rómeó és Júlia 2, avagy a Gyönyörök Palotája című könyv. A Novák Erik által írt történet Shakespeare klasszikusának alternatív befejezése, folytatása. Az elején minden úgy történik, mint eredetileg, azonban Júlia időben felébred és a fiatalok Lőrinc barát segítségével Velencébe szöknek. A történet során a szerelmeseknek több akadályt is le kell győzniük, rájönnek, milyen is valójában a felnőttek világa. A mű hűen idézi a Shakespeare-i darab hangulatát, tele van ármánnyal, fordulatokkal, felnőttes humorral, csakúgy, mint a 16. századi Rómeó és Júlia. Szerintem Novák Erik remek munkát végzett ezzel a könyvvel, méltó folytatása az eredeti műnek. Meg vagyok győződve róla, hogy Shakespeare is boldog lenne abban a tudatban, hogy ilyen továbbgondolást kapott egyik legismertebb darabja.
Jane Austen Büszkeség és balítéletét szerintem senkinek sem kell bemutatni, igazi klasszikusról van szó. Kereken 200 évvel a kiadása után írta meg Jo Baker a Longbourn árnyékában című könyvet, mely nem folytatása Austen művének, hanem kiegészítése. A cselekmény ezúttal a Bennet-család szolgálói körül folyik, de az eredeti regény történéseivel egy időben.
Az is előfordul, hogy maga a szerző ír folytatást hosszabb idő elteltével saját történetéhez. Így tett Margaret Atwood is, amikor 2019-ben megírta Testamentumok című regényét. Ez a mű az írónő nagy sikernek örvendő, 1985-ben megjelent disztópikus történetének, A szolgálólány meséjének folytatása. Mindkét mű pozitív kritikát kapott.
A klasszikus művekhez készülő folytatások nem korlátozódnak a könyvek médiumára. Charles Dickens, a 19. század egyik legkiemelkedőbb szerzőjének egyik regénye, a Twist Olivér 2023 novemberében kapott folytatást egy tévésorozat formájában. A sorozat címe Az agyafúrt vagány ebből következik, hogy nem Twist Olivér, hanem egy másik szereplő, Jack Dawkins további kalandjait követhetjük nyomon. A Dickens regényében megismert zsebtolvajból azóta kitüntetett tengerésztiszt, és elismert, tehetséges sebész lett, de a bűnözés útjáról nem tudott vagy akart még teljesen letérni. Az egyik részben maga Twist Olivér is szerepel, azonban itt ő negatív karakter. Mindkét regény jól tükrözi a korszak hangulatát és társadalmi nézeteit.
Összegezve, szerintem jó, ha egy kedvelt, ismert műhöz folytatás készül. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy az alkotók, az írók alázattal nyúljanak az eredeti történethez, és úgy gondolják tovább, hogy az ne menjen szembe a könyv szellemiségével, a karakterek ne forduljanak ki önmagukból.
Kardos Abigél, 11.N