December 7-én lehetőségünk nyílt megnézni a Kaposvári Csiky Gergely Színház előadásában a Bánk bán című drámát. Katona József klasszikusát egyfajta Trónok harca hangulatba csomagolva mutatták be, épp elég modern hatást adva a történetnek és a kivitelezésnek, nem volt túl sok, de nem volt túl kevés sem.
Már maga a díszlet megragadta a figyelmemet, a falból kitörő arcok és testek egyszerre váltottak ki belőlem bűvöletet és félelmet. Nagyon érdekes volt számomra, hogy a mű minden jelenetéhez passzolt a környezet, egyszer sem kellett változtatni a díszleten, csak egy-egy kellék jelent meg újonnan a színészek kezében. Ismerve a történetet, nem ért meglepetésként egyik szereplő megjelenése sem. Igaz, az elején az in medias res kezdet miatt nem tudtam még hova tenni a dolgokat, de ahogy Ottó, majd Biberach megjelent, már tiszta volt a kép.
A színészek zseniális játékát még színesebbé tette a modern zenei aláfestés, ami szerintem nagyon jól passzolt a jelentős, drámai jelenetekhez. Például Melinda megerőszakolásának egyébként művészi kivitelezését a rock zene elég offenzívvé tette, amire szükség is volt ahhoz, hogy a közönség érezze a történés kiemelt fontosságát és komolyságát.
Ami még tovább színezte a látványvilágot és az előadást, az a színészek jelmeze volt. Véleményem szerint ehhez a modernebb feldolgozáshoz nagyon jól illettek a bőrruhák és az erős sminkek. Emellett a szereplők öltözékének színe is jól passzolt a karakter személyiségéhez és jelentőségéhez. Melinda a műben a tisztaságot és a jóságot képviselte, ezért teljesen találó volt a hosszú, lenge fehér ruha a színésznőnek. Rajta kívül szinte mindenki sötét színeket viselt, ezzel az ő szerepe kiemelt lett, és a többi szereplő egyfajta komorságot vagy romlottságot képviselt Bánk bán világában. Kicsit azt éreztem az előadás látványvilága miatt, hogy a főszereplő lelkének egy darabját elevenítette meg a rendező, mintha úgy láttuk volna a dolgokat, ahogy maga Bánk látja. Talán éppen ezért viselt ő maga is fekete ruhát, mert nem tartotta magát olyan jónak, mint néhányan hitték. A színházi előadás tökéletes program volt, egy percig sem unatkoztam közben, és úgy érzem, hogy akkor is teljesen elégedett lettem volna a mű feldolgozásával, ha nem ismertem volna az eredeti történetet.
Juhász Szabina, 12.N
Nem járok gyakran színházba, így nincs összehasonlítási alapom a darabbal kapcsolatban, de ettől függetlenül nekem tetszett a Bánk bán, főleg a második felvonás. Az eredeti drámát pont az előadás előtt nem sokkal tanultuk irodalom órán, így a történetet és a karaktereket ismertem, viszont enélkül a háttértudás nélkül, elég nehezen tudtam volna értelmezni a történéseket. Ezt az egy negatívumot tudom kiemelni. A kedvenc jelenetem Gertrúdis halála volt, azt egyszerűen zseniálisan oldották meg. A jelmezek, a zeneválasztás és Biberach karakterének újragondolása is tetszett.
Bán Léna, 10.N
